A polgármesteri hivatal szóvivője az MTI-nek kedden elmondta: a brassói táblabíróság jogerős ítélete következtében voltak kénytelenek intézkedni. Az MTI-hez eljuttatott ítéletben a bíróság elfogadta a felperes Méltóságért Európában Polgári Egyesület érvelését, mely szerint a székely zászló olyan magánjellegű szimbólum, amelynek nincs helye közterületeken. A bíróság elutasította a polgármesteri hivatal érvelését, amely szerint a törvények csupán közintézményekre kötelező módon kitűzendő zászlókra vonatkoznak, és semmilyen a közterületekre érvényes előírást nem tartalmaznak.
"Egy privát entitás zászlajának a felvonása közterületen a polgármester jelenlétében egy ünnepi rendezvény keretében az állampolgárokban azt a hamis képzetet kelti, hogy ez az entitás hivatalosan is létezik, és része a romániai közigazgatási rendszernek". Az ítélet a helyi zászlókra vonatkozó, 2015 nyarán elfogadott törvényre hivatkozva jelenti ki, hogy a magánjellegű szimbólumokat csakis magánterületeken lehet kitűzni.
A köztérre kihelyezett kézdivásárhelyi székely zászlók miatt először Kovászna megye prefektusa indított peres eljárást. A polgármesternek egy 2014-es jogerős ítélet következtében el kellett távolítania a főtéri Gábor Áron-szobor mellé kitűzött székely zászlókat. Ezek helyett vont fel újabb zászlókat a volt katonanevelde előtti hősök emlékművénél. Utóbbiak ellen immár egy egyesület indított pert, mely végén a zászlók eltávolítását elrendelő ítélet született.
Bokor Tibor polgármester korábban a Háromszék című napilapnak elmondta: már gondolkozik azon, hogy hol fogják harmadszor is felhúzni a székely zászlókat. Hozzátette, az eseményre ezúttal is meghívja Semjén Zsoltot. Az elöljáró azt is közölte, hogy ezúttal magán- vagy egyházi területen keresnek helyet a zászlóknak.
A 18 ezer lakosú Kovászna megyei Kézdivásárhely lakosságának 91 százaléka vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámláláson.